Kristóf István: HAJNALPÍR
A tenger hullámai
ezer szót suttognak,
morajukból mit sem értesz,
de érzed Őket.
A homokban lábnyomok
visznek egy irányba,
s a hajnali ködben a
Nap pírral tekint szerte,
majd mosolya
aranyba váltja a láthatárt.
Az öböl csendjét
a virágzó lombok
sustorgása hasítja,
akár a leglágyabb
selyemruhát,
mit vad nász közepette
tépnek szét.
A fanyar, sós pára,
s a virágillat
kéz a kézben száll tova,
és csiklandó ingerrel jut el
a finom érzékek köreibe.
A sóhajok lélegző ritmusát
apró sikolyok kísérik,
míg a dombok hajlatában
parány vízcseppek keresik útjukat,
s csordogálnak rejtett zugokba,
hol rózsaszirmokra lelnek,
vagy a föveny homokja
szívja magába sós nedvüket.
Az érett gyümölcsök
zamatos húsukat kínálják,
míg illatos levük az ízlelőbimbók
édes birodalmában fürdik,
majd utat talál
az olthatatlan szomjúság
kiteljesedő mélységébe.
A bősz hullámok tovább ostromolják
a védtelen partot,
s a dagály erejével egyre beljebb hatolnak
a kis öböl buja csendjébe,
s a felhevült fövenyt
hűs habok árasztják el
nyugtató langyossággal,
mikoron az ár csúcspontjára hágva
lassan húzódik vissza régi medrébe.
A lagúna sós párafüggönye tovaszáll,
s a szikrázó napsugarak
aranyló forróságot árasztanak
a megfáradt langyos szellő
búcsúpillantását kikacagva.
Ajánlom még:
A Yoni Masszázsa
A Női és Férfi Erők
Lelki Blokkjaink & Tantra Masszázs
Lelj Rá a Gyönyör Forrására
A Tudatosság RenSZERe: MÁS-VILÁG weboldal
