Kristóf István: LÉT-SZÜK-SÉG
Ne hidd soraim.
s ne idd szavaim!
Hiányod éltet,
mely éhezik,
s szomjazik Szer-etetre,
Mindenre;
A MIND-Egy-re,
de TE oly szereken élsz,
melyek egyre messzebb visznek
mindettől,
és Mindentől.
Étked silány,
mit beveszel.
Elméd tömöd
oly programokkal,
mik egyre messzebb visznek
ÖN-Valódtól,
az Igaz Embertől,
melynek születtél,
s feledted Örök Szellemed tudását.
Magadban lelsz Önmagadra,
nem kell senkit követned;
csak Szíved szavát,
mely mára haloványan suttog,
dübörgő zenéd,
bomlasztó italod,
villogó dobozod,
s méreg étked
harsogó uralma mögött,
megbújva Szeretettel,
és könnyel arcán.
Önmagaddal harcolsz,
ha a Világ harcát válladra veszed,
hisz ez nem TE vagy!
Mit évődsz azon,
mi ellen,
s mi mellett semmit nem tehetsz?
Csak haladj, és várd
a Jelen következő gyönyörét!
Éld át Szíved repeső örömét,
mit hajladozó lombtól,
gyermeki mosolytól,
daloló madártól kap
itt és most e helyt!
Ez a Te életed,
itt a Világod,
mi neked ád világot,
hogy láss rá MAGadra,
Szíved útjára;
A szépség és Szeretet
Örök valóságára.
Ajánlom még:
Mag VagyOK?
Pénz
Oszd Meg és Uralkodj!
A Játszótér neve: Föld
A Tudatosság RenSZERe: MÁS-VILÁG weboldal
